2014. november 23., vasárnap

Jelenések könyve

 

(Pécs, Tudásközpontban elhangzott előadások 2014 október-november)

Néhány gondolat a képekhez.

Különös és titokzatosnak látszó képek (jelképek) segítségével akarta Jézus közölni tervét, szándékát, a világ történelmének előző és végső történéseit illetően.Olvassuk együtt a Jelenések könyvének bevezetését. Első fejezet 1-3 verseit. Aki megérti és szívébe zárja a megértett igazságokat, a képek által közvetített mennyei látomások jelentését, annak Isten egy soha addig még nem tapasztalt élményt ígér.

1.

Jézus Krisztus kijelentése, a melyet adott néki az Isten, hogy megmutassa az ő szolgáinak, a miknek meg kell lenniök hamar: Ő pedig elküldvén azt az ő angyala által, megjelenté az ő szolgájának Jánosnak,

2.

A ki bizonyságot tett az Isten beszédéről és Jézus Krisztus bizonyságtételéről, mindenről, a mit látott.

3.

Boldog, a ki olvassa, és a kik hallgatják e prófétálásnak beszédeit, és megtartják azokat, a melyek megírattak abban; mert az idő közel van.

 

PDVD_039PDVD_013

https://www.youtube.com/channel/UC5jRmOcZE9WTR4UGh6T7IPg

PDVD_075PDVD_005

2014. november 11., kedd

Újra napirenden a vasárnapi zárva tartásról szóló törvényjavaslat

http://www.kerak.hu/index.php

A híradások szerint a KDNP három év elteltével ismét megpróbálja a törvényhozás napirendjére tűzni a boltok vasárnapi zárva tartásáról szóló törvényjavaslatát.

Szakmai körökben máris vita alakult ki egy ilyen törvény várható gazdasági következményeiről, de az eddigi híradások szerint még nem biztos, hogy sikerül megnyerni hozzá a kormány támogatását.

Ha nem pusztán gazdasági oldalról vizsgáljuk a javaslatot és annak kihatásait, akkor elmondható, hogy

  1. A heti nyugalomnap szükségessége, pozitív kihatásai nem vitathatóak.
    Ezt mi magunk is valljuk és gyakoroljuk, éppen a Tízparancsolat alapján:
    „Megemlékezzél a szombatnapról, hogy megszenteljed azt.  Hat napon át munkálkodjál, és végezd minden dolgodat;  De a hetedik nap az Úrnak a te Istenednek szombatja: semmi dolgot se tégy azon se magad, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálóleányod, se barmod, se jövevényed, a ki a te kapuidon belől van;  Mert hat napon teremté az Úr az eget és a földet, a tengert és mindent, a mi azokban van, a hetedik napon pedig megnyugovék. Azért megáldá az Úr a szombat napját, és megszentelé azt.” (2Móz. 20,8-11)

  2. A nyugalom törvényi úton történő előírása azonban már kérdéseket vet fel:

    1. Az állam hivatott az egyén vallásgyakorlásának szabadságát biztosítani (pl. hogy aki vasárnapot akar ünnepelni, azt ne kényszeríthessék vasárnapi munkavégzésre – vagy szombatünneplőt a szombatira). Nem feladata ugyanakkor, hogy egy értékrendet a társadalom egészével elfogadtasson, mert ezzel egyének szabadságjoga is sérülhet.

    2. AA_Vatikán-Róma tervezet egyenlőtlen, amennyiben egyes felekezetek ünnepét kitüntetettként kezeli, miközben másokét nem.

    3. A társadalom keresztény többségére hivatkozás kevésnek tűnik indokként.

      1. Egyrészt azért, mert elismert tény, hogy a társadalom többsége nem gyakorló keresztény,

      2. másrészt azért, mert szintén elismert és történelmileg bizonyított tény, hogy a vasárnapünneplés nem keresztény/krisztusi eredetű ünnep:
        "321-ben Konstantin [császár] munkaszüneti nappá nyilvánította a vasárnapot."
        (
        http://lexikon.katolikus.hu/K/konstantini%20fordulat.html).
        A vasárnap eredetileg a napisten ünnepe volt a Római Birodalomban, ahogy erről a nap angol és német elnevezése is tanúskodik: Sun-day, Sonn-Tag.
        Az Újszövetség beszámolói ugyanakkor sehol nem említik, hogy Jézus, a tanítványai vagy az őskeresztények a hét első napját, azaz a vasárnapot ünnepelték volna.

    Vagyis egy ilyen törvény inkább római és nem keresztény értékeket védene. De még a magyar hagyománnyal is ellentétes, hiszen a vasárnap – ahogy a szó is mutatja – éppen hogy vásár-nap volt.

  3. A törvényjavaslat nem csak a nap tekintetében tér el, hanem a jellegében is:
    Konstantinhoz hasonlóan szelektíven alkalmazná a nyugalomra vonatkozó előírásokat: Ahogyan a császár a nyugalom szempontjából különbséget tett vidéki és városi lakosság között, úgy a mostani törvényjavaslat is különbséget tesz 400 nm alatti és fölötti alapterületű kereskedelmi egységek között. Az előbbiekben dolgozók nyugalmát nem tartja a törvény erejével védendőnek, ellenben forgalmat és ezzel jövedelmet biztosítana a számukra.
    A bibliai rendelkezés (l. fent) nem ismer ilyen különbségtételt.

    Úgy tűnik tehát, hogy a javaslat ebben a formában nem annyira elvi alapokon és értékeken, hanem inkább praktikus megfontolásokon nyugszik.

  4. A Bibliát ismerők számára egy további, még messzebb ható jelentősége is lehet egy ilyen törvényjavaslatnak:
    A hét hetedik napjának, illetve az első napjának nyugalomnapként való megünneplése két különböző keresztény irányzat jelképévé is vált a történelem során. Erről már az Ágostai Hitvallás is említést tesz, amikor a katolikus félről azt írja, hogy "megemlítik a szombatnapot, amelyet nyilvánvaló módon a Tízparancsolat ellenére cseréltek fel a vasárnappal." (Ágostai Hitvallás, XXVIII.)

    A Biblia szerint e két irányzat (a hagyományokat teremtő és ápoló, valamint a Bibliát követni kívánó) egészen a történelem végéig jelen lesz. Ezért is érdemel figyelmet, amikor az egyik irányzat ünnepéhez szoktatják és alakítják a társadalmat.
    De azért is, mert a kérdés jelentősége messze túlmutat a gazdasági következményeken:
    Miután Isten már nyilatkozott arról, hogy melyik a nyugalomnap, és ezt kőbe is vésette, engedhet-e az ember egy római császár tekintélyének, amikor nyugalomnapot választ?
    Hogy Isten nyugalomnapja nem változott, az Jézus Krisztus szavaiból is egyértelműen kiderül: A majdani visszajövetelét megelőző időszakkal kapcsolatban is azt mondta, hogy "imádkozzatok pedig, hogy a ti futástok ne télen legyen, se szombatnapon" (Mt. 24,20).

2014. október 30., csütörtök

Teremtés vagy ősrobbanás?

Ferenc pápa szerint az ősrobbanás elmélete nem összeegyeztethetetlen Isten szerepével

2014. október 29., szerda 8:56     InfoRádió / MTI

http://inforadio.hu/hir/kulfold/hir-677093

Az ősrobbanás elmélete, miszerint a világegyetem 13,7 milliárd évvel ezelőtt keletkezett, és az a felfogás, amely szerint a földi élet az evolúció révén keresztül alakult ki, nem összeegyeztethetetlen a teremtésről szóló katolikus tanításokkal - mondta kedden Ferenc pápa a Vatikánban.

A katolikus egyház székhelyén ülésező és a Szentszék által fenntartott Pápai Tudományos Akadémia ülésén Ferenc pápa elmondta, a világ keletkezésére adott tudományos magyarázatok nem zárják ki Istennek a teremtésben játszott szerepét.
"A világ teremtése nem a káosz műve, s az eredetét nem valami másra kellene visszavezetni, mivel közvetlenül egy felsőbb vezérlő elvből származtatható, amely a szeretet segítségével alkot" - magyarázta a katolikus egyházfő.
"Az ősrobbanás, amelyről manapság úgy tartják, magyarázatot ad a világ teremtésére, nem ellentétes az isteni teremtés elméletével, mivel az evolúció működésének feltétele azoknak a lényeknek a megteremtése, amelyek továbbfejlődnek" - tette hozzá Ferenc pápa.
A katolikus egyház korábban élesen elítélte azokat a tudományos elméleteket, amelyek ellentmondtak a Bibliában olvasható teremtéstörténetnek. A Vatikán egyik legismertebb ítélete Galileo Galilei ismert asztronómus ellen született, akit azon állításának visszavonására kényszerített a katolikus egyház, miszerint a Föld kering a Nap körül.
A Szentszék az utóbbi időben azonban arra törekszik, hogy ne a tudomány ellenségeként tekintsenek rá, s Ferenc pápa megjegyzései elődjei kijelentéseinek sorába illeszthető. XII. Pius pápa az 1950-es években az evolúciót az emberi fejlődés magyarázatául adott, igazolható tudományos megközelítésnek nevezte, és ezt II. János Pál pápa 1996-ban megismételte.
2011-ben Ferenc pápa elődje, XVI. Benedek azt mondta, hogy az emberek és a világ eredetét és fejlődését magyarázó tudományos elméletek nem állnak ellentétben a vallással, viszont számos kérdést válasz nélkül hagynak.

-----------------------------------------------------------------------

Alább közreadok egy idézetet egy könyvből, amit a XIX. század utolsó évtizedében adtak ki. Címe: A nagy küzdelem Krisztus és sátán között. Szerzője E.G. White. Érdemes elgondolkozni a prófétai ízű mondatokon. A pápaság  nem változott meg, csak a céljai elérése érdekében újabb arcokat tud ölteni. Ha összehasonlítjuk a Kopernikuszi világnézetről anno a középkorban vallott nézeteket, ami miatt a szerző kénytelen volt haláláig titokban tartani nézeteit,- félve a nagyhatalmú inkvizíciótól – és összevetjük a mai katolikus egyház korlátlan alkalmazkodó képességével, – miszerint  például, ma már nevetséges lenne a HELIOCENTRIKUS világnézetet fenntartani - önkéntelenül kérdések özöne merül föl.

Például a Giordano Bruno pert – ami a lehető legkegyetlenebb tűzhalált adta “honoráriumképpen” egy igazi , (bár több ponton téves kijelentésekkel “újító”) szabadgondolkodónak – minek minősítsük? Véletlennek, tévedésnek, hatalmi gőgből fakadó arroganciának, a magát TÉVEDHETETLENNEK  minősítő pápai hivatal túlkapásának…? Bruno “vétke” volt hogy az akkori világokról (a bolygókról) azt merte mondani, hogy nem a Föld az egyetlen olyan égitest, amit Isten alkotott.Ma már tényként mondjuk, hogy nem a Föld a világegyetem központja. Szerencsére ezért már nem jár tűzhalál: 

A lényeg, hogy a Katolikus egyház kaméleoni természete akármit is mond, azt akármikor módosíthatja, amikor érdekei úgy kívánják.

“A katolicizmus mint szervezet azonban most sincs jobban ráhangolódva Krisztus evangéliumára, mint történelmének bármely korábbi időszakában. … A római egyháznak messzeágazó tervei és munkamódszerei vannak. Minden eszközt megragad befolyása kiterjesztésére és hatalmának növelésére, mert heves és elszánt harcra készül, hogy visszanyerje világuralmát; hogy ismét megindítsa az üldözést, és hogy lerontsa mindazt, amit a protestantizmus felépített. A katolicizmus mindenütt tért hódít….”(Dénes Ottó)

2014. október 17., péntek

Aki fontos nekünk….

 

Az ajándék, (amely kissé elkésett?)
Bennet Cerf említi az alábbi megindító történetet az autóbuszról, amely egy mellékúton zötyögött valahol a déli államokban.
Az ablak mellett keszeg öregember gubbasztott, ölében nagy csokor friss virág.beolvasás0415 A másik oldalon fiatal lány ült, s tekintete minduntalan a férfi bokrétájára tévedt. Egy idő múlva az öreg leszálláshoz készülődött. Hirtelen ötlettől vezérelve a lány kezébe nyomta a csokrot.
- Látom, nagyon szereti a virágot, azt hiszem a feleségem sem bánja, ha itt hagyom. Majd megmondom neki, hogy magának adtam.
A lány elfogadta a kedves ajándékot, s a buszról figyelte, amint az idős férfi leszáll, és elindul az út menti kis temető felé.

2014. október 16., csütörtök

*Apám egy autót szerettem volna, nem Bibliát*

 
    Egy fiatal férfi felkészül arra, hogy  diplomát szerez. Hónapokig
    csodálta a gyönyörű sport autót egy kereskedő bemutatótermében, és
    tudván, apja is megengedheti magának, azt mondta neki, hogy ezt szeretné,ez
    minden, amit akar.
beni és KEt 085    Az érettségi közeledtével a fiatalember várta hogy az apja
    megvásárolja az autót. Végül reggel az érettségi napján, az apja
    szólította őt a dolgozószobájába. Mondta neki, hogy milyen
    büszke rá, és mennyire szereti őt.  Átadott  neki egy  szépen becsomagolt     dobozt.
   A fiatalember kíváncsian, de kissé csalódottan kinyitotta a dobozt, és
    talált egy szép bőrkötéses, aranyozott, dombornyomásos
    Bibliát, az ő nevével,     Dühösen, felemelte a hangját, és azt         mondta: "rengeteg pénzed van, és nekem egy Bibliát adsz?" kirohant és otthagyta a  Bibliát .
    Sok év telt el. A fiatalember nagyon sikeres lett az üzleti
    életben. Volt szép otthona és csodálatos családja ,de eszébe jutott, hogy az apja már nagyon öreg. Úgy gondolta, talán el kellene menni
    hozzá. Ő nem látta érettségi óta. De mielőtt intézkedett volna,,
    kapott egy táviratot: édesapja elhunyt, minden vagyonát
    őrá hagyta. Szükséges, hogy jöjjön azonnal haza, mert intézkednie kell.
    Amikor megérkezett az apja házába, szomorúság és megbánás töltötte
    el a szívét. Elkezdte keresni apja fontos dokumentumait és látta,
    hogy a Biblia olyan új, mint ahogy otthagyta évekkel ezelőtt. Könnyezve
    kinyitotta a DSC_0016Bibliát, és elkezdte lapozni.

       Az apja megjelölte a következő verset:

    Máté 7:11: "Ha azért ti gonosz
    létetekre tudtok a ti fiaitoknak jó ajándékokat adni, mennyivel
    inkább ad a ti mennyei Atyátok jókat azoknak, a kik kérnek tőle?!"

Miközben olvassa ezeket a szavakat, egy autó kulcsa esik ki a Bibliából,
     rajta egy címke, a kereskedő neve.  Ugyanaz a kereskedő, akinél ő a
    sportkocsit találta.. A címkén volt egy időpont, az érettségi napja,
    és a következő ráírva ...
    K I F I Z E T V E
    Hányszor elszalasztjuk Isten áldását, mert nem ilyen csomagot vártunk?

2014. október 9., csütörtök

Jön! Jön! A teljes hatókörű, mindent látó Nagy Testvér.

Tévedek! Nem jön a Nagy Testvér, szerintem már régen itt van a gépemen, a lakóteremben, a munkámban, egyszóval a teljes életem minden szegletében.Ezt nem nehéz átlátni, ha akár az állam, akár az őt kiszolgál egyház(ak) vesznek körül. Nekik ugyanis elsőrendű érdekük, hogy engedelmes és hűséges alattvalóik legyenek, akik nem akarnak önállóan dönteni az életükről. Főleg, - ahogy ez prognosztizálható – a GONDOLKODÁSUK minden rezdülése érdekli a “mindenható és mindentudó államot.

Ha erre történelmi analógiát keresünk, biztosan mindenkinek eszébe ötlik az inkvizíció intézménye. A Dominikánus kolostor ajtaján szerelt kis ládika volt a Windows 10 akkori megfelelője. Nem volt ugyan még komputer, meg billentyű, de volt a mindent átható félelem, a másként gondolkozók és barátaik abszolút ellenőrzésére illetve megsemmisítésére irányuló egyház jól működő rendszere. A kis ládikába NÉVTELENÜL , az éjszaka leple alatt bedobott cédula volt a kiindulópont a tortúra, a kínvallatásban való nagyfokú jártasság gyakorlására. A végeredmény: a megtört, magára mindent vállaló, lelkileg szétesett egyén – saját aláírásával szentesített – halálos ítélete.

Lásd pl a Rajk per és hasonlók a “felvilágosult” XX. század autoriter társadalmaiban. Nagy a mindenkori hatalmak kísértése az egyéni szabadságjogok csorbítására. A jelek szerint ez már működik a sajtó, az egyéb médiák munkatársainak autonóm módon történő önkorlátozásában, ami  naponta tetten érhető. Ez már a mai napi valóság. A billentyűimet figyelő Nagyon Nagy Tesó ehhez már nem sokat tud hozzátenni.

Van, hogy az állam tanul az egyháztól, van, hogy fordítva. Amikor kéz - a kézben jelenik meg a két hatalmi ág (“keresztény” egyház- állam) nagyon vigyázzunk! Ez sohasem hozott jót a gondolkodásukra (nota bene: HITÜKRE) kényes, saját sorsukról önállóan dönteni akaró egyénekre (D.O.)

Vigyázzon, minden billentyűleütését rögzíti és továbbküldi az új Windows

2014. október 07., kedd, 07:02

Szerző: hvg.hu

Címkék: keylogger; Windows 10; Nagy Testvér,diktatúra,gondolatszabadság,emberi jogok,inkvizíció,jövősokk,

Kinyomtatom Elküldöm

Twitter

 

Szokatlan, kémprogramokat idéző módon gyűjthet adatokat felhasználóiról a Windows 10 már kipróbálható verziója.

Ha megnyit egy fájlt, információkat gyűjthetünk magáról a fájlról, a megnyitására használt programról, valamint a megnyitáshoz szükséges időről is – figyelmezteti a múlt héten bemutatott Windows 10 technikai előzetesét telepítő felhasználókat a Microsoft. A nagyjából soha, senki által el nem olvasott – az Inquirer által viszont átnézett – felhasználási feltételek között azonban még furcsább kitétel is szerepel. A vállalat kijelenti, a telepítéssel engedélyt adunk neki, hogy figyelje számítógépünk billentyűzetét, az azon beírt szöveget pedig a gépről továbbítsa szervereire. (Vagy bárhová, igény szerint! D.O.)

Kép forrása: https://www.google.hu/search?q=orb%C3%A1n+p%C3%A1pa&biw=1366&bih=633&tbm=isch&tbo=u&source=univ&sa=X&ei=6FQ2VN7LOYiCzAOe5YDICQ&ved=0CEUQsAQ 

A fájlok és a billentyűleütések megfigyelése okaként a cég a Windows továbbfejlesztését nevezi meg: az előbbivel a fájlkezelés gyorsaságán, utóbbival pedig a szövegbevitelkor hasznos automatikus kiegészítés funkción szeretnének javítani. Ezzel együtt viszont adatvédelmi szempontból legalábbis szokatlan az információszerzés ilyen módja, főleg annak fényében, hogy a Windows 10 ingyen letölthető próbaverziója a fenti adatok mellett a felhasználót egyértelműen azonosító adatokat is gyűjti: név, emailcím, érdeklődési kör, használt eszköz, programok és csatlakozott hálózatok.

Forrás: http://hvg.hu/tudomany/20141007_vigyazzon_minden_billentyuleuteset_rogzit#utm_source=hvg_weekly&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2014_10_08&type-id=HvgWeekly&user-id=BCD9E2BC&utm_content=normal

HVG.hu

2014. október 5., vasárnap

Galilei bűne: “az átváltozást” nem hiszem.

 

Újabb dokumentumok kerültek elő a Vatikán archívumából, amelyek azt bizonyítják, hogy 1628-ban Galileo Galileit nem csillagászati felfedezése miatt kezdte üldözni az inkvizíció. William R. Sheaprofesszor, a párizsi természettörténeti akadémia elnöke szerint a csillagászt azzal, vádolták Képtalálat a következőre: „galilei”meg, hogy veszélyt jelent a hitre.

Firenzében egy Galileinek szentelt kollokviumon jelentette be William R. Shea professzor, a párizsi természettörténeti akadémia elnöke az ezzel kapcsolatos, eddig ismeretlen dokumentum felfedezését. Mairano Artigas spanyol filozófus a vatikáni archívumban, a tiltott könyvek jegyzékének lapjai között bukkant rá egy kettőbe hajtott papírra, amelyre a Szent Hivatal egy anonim alkalmazottja fogalmazott meg egy vádiratot. Ez azzal vádolja a tudóst, hogy "kételkedik az Eukarisztiában". A bizonyíték az 1623-ban írt Értekező második kötetében van megfogalmazva - szól az írás - és egyértelműen kiderül belőle, hogy szerzője, Galileo Galilei egyetért az atomista elmélettel és tagadja, hogy a kenyér és bor Krisztus testévé változhat. 

(képek a Wikipédiából)

William R. Shea, aki Artigasszal együtt tanulmányozta a dokumentumot, elmondta, hogy a szövegéből is megtudható: a vádat megvitatta az inkvizítorok kollégiuma, majd Francesco Barberini bíboros, VIII. Orbán pápa unokaöccse véleményezése alapján archiválták. A dolog érdekessége, hogy Galilei az Értekezőt éppen VIII. Orbánnak ajánlotta. A pápa ugyanis nyílt, felvilágosult szellemű vitapartnere volt az 1633-as perek előtt. Ellenmondásnak tűnhet - magyarázta Shea professzor - hogy a szentségtörésnek számító nézete miatt nem érte vád Galileit, viszont elmélete az égitestek mozgásáról alapja lett üldöztetésének. Nézete szerint a tudóst azért nem üldözték az Eukarisztiával kapcsolatos gondolatai miatt, mert nem volt sem filozófus, sem teológus, szavainak e témában nem lehetett súlya.

Viszont a Nap és a Föld viszonyáról szóló elmélet azt a tekintélyelvet tépázta meg, amire a középkori politikai és társadalmi rend alapult, és amelynek az egyház egyik tartópillére volt. A Szent Hivatal megértette, milyen destabilizáló hatása lehetne "az égi forradalomnak".

(gnl)

Forrás: http://irisz.sulinet.hu/panorama/nagyvilag/galilei.htm

Az IMSS  kép forrása: http://www.jgytf.u-szeged.hu/tanszek/matematika/speckoll/2001/galilei/