Prédikátor könyve 11. fejezet
Dobd kenyeredet a víz tükrére és sok nap után is megtalálod.Adj (vagyonodból) egy-egy részt hétnek, sőt nyolcnak , mert nem tudhatod, hogy milyen baj szakad az országra.
Ha tele vannak esővel a felhők a földre öntik. Akár észak, akár dél felé dől a fa, ott marad, ahová dől.
Aki a szélhez igazodik, az sohasem vet, s aki a felhőket lesi, nem arat.
Ahogy nem ismered a szél járását, sem a terhes asszony méhének titkait, ugyanúgy nem ismered Isten tevékenységét sem, aki mindent irányít.
Már reggel vesd el vetőmagodat, és ne pihentesd kezedet napestig, hisz nem tudhatod, vajon sikerül-e ez, vagy az, vagy, hogy mindegyik egyformán jó-e.
Az öregség
Édes a fény és jót tesz a szemnek, ha látja a napot. Ha sok évig él is az ember , örüljön mindegyiknek, és gondoljon arra, hogy sok lesz a sötétség napja.Minden, ami következik, hiábavalóság.
Örülj ifjú ember ifjúságod idején, légy vidám ifjú napjaidban ! Menj, ahová húz a szíved, és ahová csal a szemed!
De légy tudatában, hogy Isten mindenért számadásra von.
Vesd ki a szívedből a haragot és tartsd távol testedtől a bajt! Mert az ifjúság és a fekete haj korszaka hiábavaló. Gondolj Teremtődre ifjúságod napjaiban, mielőtt megérkeznek a gonosz napok, és elközelegnek az évek, amelyekre azt mondod: nem tetszenek nekem,
mielőtt elsötétül a nap és a világosság, a hold és a csillagok, és mielőtt az eső után visszatérnek a felhők,
amikor megremegnek a ház őrzői, és megrokkannak az erős férfiak;
amikor bezárják a külső kapukat, és halkabbá válik a malom zaja;
amikor elcsitul a madarak hangja, és minden dal elhallgat;
amikor félnek a magaslatoktól, és ijedten járnak az úton;
amikor a mandulafa virágzik, a sáska jóllakik a kapor kipattan, az ember meg örök hajlékába tér – az utcán már jönnek-mennek a siratóasszonyok;
mielőtt elszakad az ezüstkötél, megreped az arany gyertyatartó, megpattan a forrásnál a korsó, s összetörik a kúton a kerék;
és a por visszatér a földbe, ahonnét jött, az éltető lehelet meg az Istenhez, aki adta.
Hiábavalóság,csak hiábavalóság – mondja a prédikátor – minden hiábavalóság!
Vége a beszédnek. Mindent hallottál. Féld az Istent és tartsd meg parancsait! Mert ez minden embernek a kötelessége.
Mivelhogy Isten minden tettet ítélőszéke elé visz, és lát minden rejtett dolgot, akár jó volt, akár rossz.
Címkék: salamon