éről van szó, akkor nem a számosság a döntő. Magyar Hírlap
2002. január 30., szerda VÁRFALVI ATTILA
A szerző politológus
„Ha a társadalom egyszer is megengedi, hogy az állam beleszóljon hitbeli és világnézeti kérdésekbe, akkor többé nem lesz megállás, és szépen fokozatosan visszajutunk a sötét középkorba".
Bajt érzek és veszélyt látok abban a terjedő, lassan eluralkodó szellemi-pszichikai légkörben, ami arra sarkall egy ifjú műsorvezetőt (az RTL Klub Fókusz című műsorában), hogy egy Észak-Koreáról szóló riport végére lazán odavesse: „...egyébként a lakosság 95 százaléka ateista, és még istenfogalmuk sincsen!"
Arról külön is lehetne morfondírozni, hogy vajon ki és hogyan végezte el (ha egyáltalán elvégezte) ezt a felmérést, mennyire lehet ezt az adatot hitelesnek elfogadni. Gondoljunk csak arra, hogy még Magyarországon is mekkora módszertani vitát váltott ki a népszámlálás vallási kérdéseket firtató része! Nagyobb baj viszont, hogy a lakosság hitbéli megoszlásáról közölt - egyébként nem hitelesített - adatot a szociológusi-történészi vénával megáldott ifjú összefüggésbe hozza Észak-Korea szociálisgazdasági-egészségi állapotával. Nem mondta ki ugyan, hogy azért szegények, éhesek, nyomorultak, betegek, mert hitetlenek, de ahogyan a - ténylegesen létező - nyomort és sivárságot bemutató riport végére ezt odaillesztette, abból ez következett. Finom csúsztatás...
Mintha csak azt a végkövetkeztetést ajánlaná a nézőknek, hogy igaz ugyan, hogy kultúrájuk sivár, nincs gyógyszer, kétszázezren éhen haltak tavaly, de minderről ők tehetnek, hiszen ateisták! Hasonló gondolatmeneteket régóta ismer a történelem: a természeti és társadalmi katasztrófák Isten (Allah, Manitu stb.) büntetései. Persze, az RTL Klub műsorvezetőjének szíve joga, hogyan fogja fel a történelmet, milyen vallást követ, miben hisz, de ez legyen az ő magánügye! Remélem, még nem tartunk ott, hogy a történelem érettségin csak az kaphat ötöst, aki a török birodalom terjeszkedésének okait úgy vezeti le, miként Zrínyi Miklós tette a Szigeti veszedelemben (Első ének, 8-20)! Az más kérdés, hogy ne kaphasson ötöst az, aki nem tudja, miként írt erről Zrínyi! Csak a dolgok fel ne cserélődjenek.
A baj nem egyszerűen az, hogy a műsorvezető „kiszólt" a nézőknek - a csatorna honlapján írásban megjelent riportban ez a „kis színes" - helyesen - nem szerepel. Ez szakmaetikai kérdés, és még az sem biztos, hogy az egyházügyi államtitkárságon ezért bekönyvelték a jó pontot az RTL Klubnak. Igazából az a légkör zavar, amelyben egy kereskedelmi televízió munkatársa szükségét érzi, hogy belerúgjon egyet az ateistákba. Minősítő fogalomként, szitokszóként használni egy hitbéli állapotot kifejező tényt - botorság és rendkívül veszélyes! A riasztó az, hogy úgy érezte, neki meg kell felelnie. Minek? Kinek? A „korszellemnek" és mindazoknak, akik közéleti személyiségként, politikusként, közjogi méltóságként, miniszterként - az állam és a kormány megszemélyesítőiként - minden alkalmat kihasználnak arra, hogy üzenjenek a társadalomnak: elvárjuk, hogy vallásos emberek legyetek! Elvárjuk, hogy keresztények legyetek! De legalább -az általunk összeállított listán szereplő - valamelyik „történelmi" egyházhoz tartozzatok! Ezek az elváró üzenetek nap mint nap érkeznek, mindenekelőtt persze a közszolgálati médiumokon keresztül. Tudom jól, vannak - s nem is kevesen -, akik mindezt rendjén valónak, sőt, kívánatosnak látják! A „keresztény nemzeti állam" létrehozása (restaurálása) sokak kimondott, s még többek kimondatlan vágya. Nyíltan ma csak a MIÉP meri a zászlajára tűzni, s ezért a bumfordi szókimondásért akár hálásak is lehetünk neki. A konzervatív jobboldal más szereplői ezt kifinomultabban csinálják, egyben sokkal fortélyosabban is. Ok csak arról beszélnek, hogy „nem az egyház(ak) államtól való elválasztása van napirenden, hanem együttműködése...", vagy „a szektáktól meg kell tisztítani az igaz magyar lelkeket..." De engedtessék meg rámutatnom, hogy a „sokan" még nem „mindenki", másrészt ha egy állam közjogi berendezés
A magam részéről mindenesetre tiltakozom az ellen, hogy valaki - bárki - az állam ruháját hordva, az állam nevében, vagy csak ráutaló módon, az állam képviseletében (akkor is, ha pártelnökként hívják meg egy rendezvényre) kinyilatkoztassa, vagy akárcsak sugallja nekem, hogy hogyan s miben higgyek! De tiltakozom mindazok nevében is, akik - akár a kivételezett felekezetekhez tartoznak, akár nem képesek belátni annak igazságát, hogy ha a társadalom egyszer is megengedi, hogy az állam beleszóljon hitbéli és világnézeti kérdésekbe, akkor többé nem lesz megállás, és szépen fokozatosan visszajutunk a sötét középkorba. Lényegében ugyanoda, amit Észak-Koreával kapcsolatban jogosan elítélünk, nevezetesen azt, hogy a hatalom írja elő, ki miben higgyen. Engem ez mint állampolgárt felháborít. Azt gondolom, hogy a tordai országgyűlés óta ezen már túl (és nem vissza) kellene lépni. Ugyanakkor sajnálattal is tölt el, hiszen igen rövidlátó az az egyház, amely hagyja, hogy az állam fojtogatón keblére ölelje. Elveszítve küldetését és híveit, az emberekért tűzbe menő egyházból az embereket tűzbe küldő egyházzá válik. Királya pénzén pompába öltözik, arany hintókon fennen kérkedik, Kenyéradó gazdájához kézcsókra lohol, s kérve - kéretlen hűséget esküszik.
Nem fogadom el továbbá, hogy annak alapján csoportosítsa az állam a polgárait, hogy ki miben s hogyan hisz. Ezt a magánember megteheti, ezt a szabadságát nem szabad elvenni! Mindenkinek jogában áll saját értékrendje szerint besorolni embertársait. De az állam ezt nem teheti! Nem teheti továbbá pártvezér, közszereplő, politikus és műsorvezető! Abban a pillanatban ugyanis alkotmányos jogot (valamint médiatörvényt) sért! S ha valaki a magánhitét úgy jeleníti meg, mint ami az állam által elvárt - az mások hitszabadságára tör! Nem fogadom el, hogy felsőbbrendűséget hirdessen bárki a kereszténység, az iszlám, a buddhizmus stb. számára a többi vallással szemben. S azt sem fogadom el, hogy bárki bármely h
Önmagában a vallásos hit nem garancia semmire! Éppen az emberek vallásos hitével élt vissza minden korábbi zsarnoki hatalom, hogy mások javait, értékeit, életét elvéve világi gazdagsághoz jusson. Csak az maradhat szabad, szuverén, döntéseiért felelősséget vállaló s ezért öntudatos állampolgár, aki megőrzi a maga számára a hitét. Aki pedig átengedi azt a hatalomnak, hogy fügefalevélként tarthassa maga elé, önmaga meztelenedik le, válik morálisan védtelenné.
Címkék: állam-egyház