A Dies Domini (Az Úr napja) pápai nyilatkozat 1998. július 5-én történt megjelenése, és az erre adott válaszok az egyházak és parlamenti képviselők részéről, az adventisták amúgy sem szűnő érdeklődését fokozták, az Egyesült Államokban hosszú idők óta lebegtetett vasárnaptörvény irányában tett kísérletekkel kapcsolatban.
Tekintettel arra, hogy ismeijük ennek a szándéknak bibliai-próféciai jelentőségét, valamint a történelem által megörökített sok szenvedést ott, ahol az egyháznak sikerült az államot szövetséges társává tenni valamilyen vallási törvény kényszerrel történő alkalmazására, természetesnek tartjuk az élénk reakciót. Ezért is fontos tisztázni azt, hogy Isten gyermekei milyen magatartást kell, hogy tanúsítsanak egy ilyen helyzetben.
Ez a körülmény teszi szükségessé azt is, hogy elejét vegyük a sokféle nézet terjedésének, és világos megfogalmazásban táljuk a témában érintettek elé álláspontunkat.
Nem ex-cathedra akarunk kijelenteni dolgokat, mert a próféciákkal kapcsolatban követnünk kell azt az elvet, hogy ne menjünk tovább az értelmezéssel, mint amennyi már egyértelművé vált.
Követnünk kell Péter apostol álláspontját: „Tudván először azt, hogy az írásban egy prófétai szó sem támad saját magyarázatból, mert sohasem ember akaratából származott a prófétai szó, hanem a Szentlélektől indíttatva szólottak az Istennek szent emberei" (2Pt 1:20-21).
Ameddig tehát elmehetünk és el kell mennünk az, amit Isten feltárt. A saját magyarázatot mellőznünk kell, mert ott történnek általában a zavarok.
Csak semmi pánik! 
Szombat-vasárnap kérdés előtérben
Kedves barátom/látogatóm!
A bejegyzés átköltözött a www.denesotto.hu
honlapra, amit lassan-lassan fel fogok tölteni minden olyan
eddigi és újabb blogbejegyzéssel, amit egy sokkal rendezettebb
és áttekinthetőbb felületen láthatnak T. olvasóim. Köszönöm,
ha továbbra is aktív kapcsolatban maradunk! Köszönettel
fogadok kritikákat,véleményeket,segítséget!
Szeretettel üdvözli: Dénes Ottó
Címkék: szombat-vasárnap
